Demográfiai rejtvény az utóbbi időben zavarba ejtette a kínai közgazdászokat. Egyrészt nőtt a várható élettartam. Másrészt az elöregedés növeli a munkaerőhiány képét, amikor a gazdaság igyekszik lerázni a COVID-hatást, valamint a számtalan egyéb hazai és tengerentúli ellenszét a növekedés stabilizálása, a fogyasztás feljavítása és a minőségi fejlesztések érdekében.
Az öregedés és a „mélyöregedés” – vagyis a 65 éves vagy annál idősebb népesség 14 százaléka – nem hátráltatja a növekedést, hanem segíti azt, a szakértők arra összpontosítanak, hogy a csapásokat lehetőséggé változtassák.
Így az idősek nyugdíj- és vagyonkezelési termékeiben rejlő többmilliárdos potenciált próbálják kiaknázni, ami reményt kelt, hogy ez végül az erőforrások, köztük a humán erőforrások innovatív hasznosításához vezet, és támogatja a hosszú távú gazdasági növekedést.
Általános szempontból a várható élettartam növekedése az orvosi szolgáltatások, az élelmiszer-biztonság, az életminőség és a fizikai gyakorlatok elterjedése mellett tanúskodik.
Mao Qun'an, a bizottság tervezési és tájékoztatási osztályának igazgatója szerint Kína jelenleg a magasabb, közepes jövedelmű országok között van a legfontosabb egészségügyi mutatók tekintetében. Kínában azonban a hosszabb várható élettartam egybeesik az öregedéssel és a mély öregedéssel.
Az Országos Statisztikai Hivatal január végén közzétett adatai szerint Kína lakosságának 18,9 százaléka, azaz körülbelül 267 millió ember 60 év felettiek (2021 végén 1,413 milliárd). A 65 év felettiek a lakosság 14,2 százalékát, több mint 200 milliót tették ki tavaly év végén.